Aki már járt virágzáskor évszázados gesztenyefák alatt, annak nem kell magyaráznom.
Tulajdonképpen érthetetlen ennek az őshonos növényünknek a mellőzése. Pedig történelmünk során annyira összefonódott velünk.
Gyönyörű parkfa. Szép árnyat adó fa a kerti padok fölött. Kitűnő mézelő. Termése többféleképp használható, mint ahogy most ismerjük. Levele gyógytea alapanyaga. A fája kitűnő bútorfa. Vesszejét fonásoknál használták. 3-5 éves sarjai kitűnő karók.
Fájában sok a bélsugár, különben szép fehér vagy világos barna nagyon finom rostú, kemény, mint a legjobb tölgyfa, hajlékony, puha, könnyű s nagyon tartós. Franciaországban és Angliában a földművelés eszközeit, hajót stb. készítettek belőle, az asztalos és esztergályos is feldolgozza, de bányaoszlopnak is használják.

Tüzelőnek is alkalmas. Gyökérfője a legszebb facsomor, hajtásaiból jó abroncs lesz. Dongája boros hordónak legtartósabb és legjobb. Levelével derékaljat tömtek ki. Dél-Európa lakosainak a gesztenye valóságos áldás. Édeskés lisztes magvát különböző módon elkészítve eszik, főzelékhez is adják, sőt a liba- vagy kacsasültet is töltik vele. Gesztenyeéréskor nagy ünnepségeket rendeznek. Nálunk híres a Velemi Gesztenyefesztivál és a Kadarkúti Gesztenyés Nap.

Gesztenye a táplálkozásban

A gesztenye (Castanea sativa) termése nagy kalóriaértékű, fontos ásványi anyag- és vitaminforrás. Nyersen meghámozva, felaprítva hasmenés elleni házi szer. Termését jól megsütve testi és szellemi kimerültség, vérszegénység esetén, lábadozó betegeknek erősítőként, öregkorban magas tápértéke miatt használják. Magas kalóriaértéke miatt nehéz fizikai munkát végzőknek és sportolóknak szintén jó szolgálatot tesz. A gesztenye fogyasztása azért is különösen ajánlott, mert beltartalmi értéke hasonlít a gabonafélékhez, keményítőben gazdag. Lefagyasztva, megszárítva egész évben fogyasztható.

A római légionáriusok olyannyira fontosnak találták a gesztenyét, hogy még az Alpokon keresztül is magukkal vitték. Olaszországban a gesztenye mindennapi tápláléknak számít, lisztté őrölve kenyeret is sütnek belőle.
A szelídgesztenye teljesen pótolni tudja a gabona-, a dióféléket és a burgonyát. Külső kemény burkolatán kívül el kell távolítani a belső bőrt is, de ezeket a héjakat nem kell eldobni, hanem meg kell szárítani és megőrölni. Szilíciumtartalma miatt értékes. Kitűnő teát lehet készíteni belőle. Ne vigyük túlzásba azonban a gesztenye fogyasztását a mai összetételben, ugyanis a cukrozás és a tejszínhab együtt erjedést indít meg a magas keményítőtartalom miatt.

Gyógyászati célokra levelét és termését gyűjtik. Levelének teáját asztma, szamárköhögés és hörghurut esetén fogyasztják. Több köhögéscsillapító és köptető készítmény alkotója. A vénás vérkeringést serkentő hatása miatt visszér, aranyér esetén is alkalmazzák. Elsősorban görcsök és szamárköhögés ellen használják. Gyümölcse és kérge gyomor- és bélhurut, orrvérzés, vérköpés, lumbágó gyakran használt gyógyszere. Gyümölcsének héja csersavtartalmánál fogva a hasmenés háziszere.
A termés a következőképpen is felhasználható: 20 percig forraljuk, majd a vízből kivéve 10 percig meleg kályhában süssük, majd szárítsuk meg és őröljük finomra. Kiválóan használhatjuk kenyérhez és gabonafélékhez.
A gyümölcs 100 grammja 52 g vizet, 4 g fehérjét, 2,5 zsíranyagot, 40 g amidot, ezen kívül fontos ásványi anyagokat, káliumot, cinket, rezet, mangánt, vasat (1 mg), valamint foszfort, ként, nátriumot és kalciumot tartalmaz. Jelentős B1- és B2-vitaminforrás, C-vitamin-tartalma pedig vetekszik a citroméval (50 mg). PP-vitamint is (nikotinsavamid) tartalmaz kis mennyiségben.

Szelídgesztenye beltartalmi értéke 100 g anyagra vonatkoztatva

Energia Cukor Fehérje Zsírok K P Mg Ca Fe Zn E vitamin Élelmi rost
kcal g g g mg mg mg mg mg mg mg mg
Gesztenye
friss		 207 42,8 3,9 2,5 470 – 41 11 1 – – –
Gesztenye
száraz		 371 73 7,4 5 986 – 74 74 – – – –

 

A szelídgesztenye táplálkozástani értékei, hatásai

A gesztenyegyümölcs antioxidáns hatású, “sejtvédő” E vitaminban gazdag és a belőle készített hagyományos gesztenyemassza, -püré is számottevő mennyiséget tartalmaz ebből az értékes vitaminból. Ez a mennyiség a gesztenyét kiemeli ebből a szempontból a gyümölcsök csoportjából – ahová táplálkozástanilag sorolják. A többi gyümölccsel összehasonlítva azt találjuk, hogy meglehetősen magas a gesztenyében az úgynevezett vízben oldódó vitaminok közül a B1 vitamin (tiamin), a B2 vitamin (riboflavin), valamint a B6 vitamin (piridoxin) mennyisége is. Kevéssé ismert, hogy “gyümölcshöz méltóan” a C vitamin tartalom is jelentős a gesztenyében, ami a málnáéhoz és a ribiszkééhez hasonlóan magas érték. A gesztenye 100 grammonként 20 mg nátriumot, 553 mg káliumot, 94,6 mg kalciumot és 90 mg foszfort tartalmaz. Ezek az ásványianyag-értékek is a legtöbb gyümölcshöz képest kimagaslóak, ami csak részben tudható be a többi gyümölcsénél magasabb szárazanyagtartalomnak. Zsiradékot a gesztenye és a gesztenyemassza, -püré csak nyomokban, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaz, ellenben nyersrosttartalma magas, ennek is az ún. élelmirost hányada jelentős. Ezek a táplálékban lévő emészthetetlen poliszaharidok, melyek az emésztő enzimek hatásával szemben ellenállóak. A vastagbél baktériumai részlegesen bontják ugyan a rostokat, de ezek a poliszaharidok gyakorlatilag alig hasznosulnak. Élettani hatásuk szerteágazó, a vízben oldhatatlan (pl. cellulóz) összetevők többek között csökkentik az éhségérzetet, elősegítik a jó bélműködést. Magas szénhidrát-tartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. A rostfogyasztás segít a túlzott inzulintermelés visszaszorításában, amely a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati tényezője.
A fentiek alapján vitathatatlan, hogy az egészséges táplálékok között kell a gesztenyét emlegetnünk. Ez a cukor hozzáadása nélkül készült gesztenyepüré-változatra hatványozottan igaz.
Fontos megjegyezni, hogy a fenti értékek a gesztenyegyümölcs feldolgozása, a -massza, -püré gyártás során sem változnak számottevően.